Dominque Rey |
Az interjú azért is figyelemreméltó, mert a püspök könyvet írt a témáról. Megerősíti, és filozófiai szempontból megmagyarázza XVI. Benedek Ratzinger bíboros korában hirdetett nézeteit. Hangsúlyozottan különbözik más vallások, mint a protestantizmus, judaizmus, iszlám álláspontjától. XVI. Benedek visszatér az „egyedül üdvözítő hit” koncepciójához, melyet a második vatikáni zsinat és XXIII. János pápa nagymértékben enyhített.
Az interjú összefoglalója ide kattintva elolvasható.
VA: Kérem foglalja össze az egyház álláspontját
DR: Az egyház álláspontja változatlan: szabadkőműves páholy tagsága és a katolikus hit vallása összeegyeztethetetlen. A szabadkőművességhez tartozás egy relativizmust hirdető gondolatrendszer elfogadása, amely tagadja Isten kegyelmét az ember erőfeszítéséhez képest, olyan rendszerét, amely tagadja az egyház helyét és amely a szeretettől elválasztott ész dicsőítéseként fogható fel. Ez a gnoszticizmus új formája.
VA: Tegyünk-e különbséget a szabadkőművességek között?
DR: Valóban létezik olyan, amely Isten bizonyosságát alapvetőnek tekinti, de milyen Istenét? Ez a deizmus egyik formája… Számunkra keresztények számára Isten Jézus Krisztusban testesül meg és az egyház magisztrátusa által jelenik meg. Isten nem csupán szubjektív vonatkozású, de mint logos, azaz mint ész, bölcsesség jelenik meg(… ) A szabadkőművességet ellenkezőleg a racionalizmus jellemzi; amit nem az ésszerű ész indokol, annak nincs önálló értéke: a hit gyorsan szubjektivizmussá és egyeseknek babonává válik. Ez azt jelenti, hogy a különbségek ellenére a szabadkőművesség (alap)elve sérti az egyház tanítását.
VA: A szabadkőművesség számára az igazság megismerhető, míg a katolikusok számára a hit középpontja…
DR: Valóban a szabadkőművesek számára nincs abszolút igazság: minden az emberi észtől ered, a magyarázattól, amelyet az ember ad magáról és a dolgok lényegéről, az életet nem kapjuk, hanem építjük. A világ átalakítása a mindenség törvényeinek bensőséges ismerete által az ember hivatása, (ez az Építőmester látomásának lényege), az ember önmagát váltja meg elméje által, nincs szüksége Istenre. Ez esetben Istenhez inkább belső érzelmektől és nem a kegyelemtől késztetve közelednek, számunkra, keresztények számára ez ellenkezőleg tetteink első indítéka.
VA: Konkrétabban, az egyház gyakran veti a kőművesek szemére, hogy a természeti erkölcsnek hátat fordító törvényhozás élén járnak.
DR: Valóban. Mert, ha a világ megváltozatása az ember feladata, az ú.n. konstruktívizmusig jutunk, amelyet több jelenkori elméletben, mint a gender találunk meg. Ez az ember jellegének tagadása, amelyet kapott, a biológiából, vagy a természetből ered, a kőműves felfogásban viszont saját maga határozza meg és építi saját magát.
Forrás: Valeurs Actuelles
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése