Zsolnay páholy, Pécs

Mozog a web-világ.

A Magyarországi Nagyoriens Zsolnay néven Pécsett fényt gyújtott páholya saját weboldalt jelentet meg az interneten.

Elérhetőségük:

http://zsolnay_paholy.extra.hu

tanulságos olvasásához sok örömet kívánok.

Jászi Oszkár Páholy 2007 júniusi program

freemason francmacons

A Jászi Oszkár páholy 2007 júniusi munkaterve

június 9-10 ünnepi hétvége a II. Rákoczi F. páholy tagjaival, vidéken

június 13 Jászi Oszkár páholy munkája:
- Beszélgetés belépni kívánókkal
- A következő időszak munkaterve. Javasolt fő téma: A kommunikáció
- Szervezeti kérdések, jövendő tisztség választások
- Táblamunka:

Alkímista szimbólumrendszer és
ennek ma használható elemei

Zárt munka, alapfokon

Június 23 Jánosünnep

Június 30-július 1 Szk találkozó, Bécs

Sajtószemle: euroastra internet Magazin

EuroAstra Internet Magazin

Ahol az időt órában mérik

Révay András: Társadalmi laboratórium

2007/04/22 - 20:04 - johannes

Európai jelentőségű, Magyarországon egyedülálló konferenciát tartottak április 21-én Budapesten. A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület meghívására kelet-európai, valamint belga és francia szabadkőműves szervezetek vezetői, képviselői tanácskoztak a szabadkőművesség esélyeiről, lehetőségeiről napjaink megváltozott körülményei között.

A találkozón jelen volt Európa legnagyobb - mintegy hatvanezer tagot számláló - szabadkőműves szervezetének, a Francia Nagyoriensnek nagymestere, G. M. Quillardet és számos más szervezet vezetője is. A helyszín kiválasztásában közre játszott, hogy a magyar szabadkőművesség kezdetei 1742-re nyúlnak vissza, első konfliktusa a hatalommal pedig 1785-re, amikor II. József rendeletben írta elő a páholyok rendőri felügyeletét. A szabadkőművesek soraiban olyan neves személyiségek tevékenykedtek, mint Kazinczy és Batsányi, Ady és Kosztolányi, Pulszky Ferenc, Wekerle Sándor, Benedek Elek és Benedek Marcell. A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend 1871-ben alakult. Első tiszteletbeli elnöke Kossuth Lajos, elnöke Türr István volt. Alapító tagjai között volt Klapka György és Andrássy Gyula. A magyar szabadkőművesség első fénykora a 19. és 20. század fordulójára esik. Fontos szerepet játszott az egyházak szerepének visszaszorításáért folytatott polgárjogi küzdelmekben, a szekularizáció élharcosa volt. A nagyvárosi elszegényesedést azzal próbálta enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává vált. Nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése. A magyar polgárosodás felgyorsítását szorgalmazó értelmiségi elit is ott volt soraiban: például Ady Endrét a budapesti Martinovics Páholyba annak legendás főmestere, Jászi Oszkár vezette be. A mozgalom magyarországi történetének sötét lapjait jelenti, hogy három ízben tiltotta be működését politikai diktatúra: 1919-ben Kun Béla, 1920-ban Horthy Miklós, majd 1950-ben Kádár János - még belügyminiszterként.

A Magyarországi Nagyoriens a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik. Soraiban szívesen lát minden, elveivel egyetértő és cselekedni kívánó „szabad és jó erkölcsű" férfit. Alapítása után százhúsz évvel, 1991-ben a Csongrád Megyei Bíróság engedélyezte ismét törvényes működését. Az újrakezdés korántsem volt könnyű, hiszen a szervezet felépítése csaknem a nulla pontról indult. Nem kis tehertételt jelentett az 1919-ben kialakult s mindmáig élő, főként szélsőjobboldali, antiszemita forrásból táplálkozó előítélet, amely Magyarországon a szabadkőművességet a lehető legképtelenebb rágalmakkal sújtotta és sújtja. Céljait ma is annak az emberbaráti, szakrális filozófiai hagyománynak szellemében igyekszik megfogalmazni, melynek szellemiségét a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Jelenleg már hét páholya működik, s nemzetközi súlyát mutatja, hogy 1997-ben az Európai Térség Szabadkőműveseinek nemzetközi szervezete Budapesten fogalmazta meg alapító nyilatkozatát

A kelet-európai régió szabadkőműveseinek most megtartott tanácskozása - egymás megismerésének szándékán túl - három kérdés köré csoportosult:

- Nem ismerjük helyünket, céljainkat, lehetőségeinket a XXI. században.

- Nem ismer bennünket a külvilág, mert képtelenek vagyunk a társdalom figyelmét és rokonszenvét megnyerő beszédmódot kialakítani, ezért a rólunk kialakított képet mások határozzák meg.

- Alig ismer vagy félreismer bennünket a nyugat-európai és tengerentúli szabadkőművesség nagyobb része, mivel saját történetükből és társadalmi környezetükből kiindulva saját vonásaik tükörképét keresik. Amikor fölfedezik, hogy ettől eltérő, önálló egyéniséggel rendelkezünk, csalódottan elfordulnak vagy megkísérlik ránk erőltetni saját elképzeléseiket.

A tanácskozáson részt vett magyar, lengyel, cseh, szlovák, román, szerb, francia és belga - összesen 94 - képviselő egyetértett abban, hogy minden, a társadalom jobbítása érdekében összefogni képes erővel együtt kell dolgozni. A sokarcúság, ami hátrány volt a múltban, a jövőben előnnyé változhat. A szabadkőművesség új jövő elé nézhet - mondta Mircea Deaca román nagymester és mindjárt meg is hívta a résztvevőket, hogy a munkát 2008-ban Bukarestben folytassák. Veres András magyar nagymester ezt - egyebek mellett - azzal egészítette ki: „Nincs nehezebb, mint egymást megismerni. Mindenkinek megvan a saját tapasztalata és a világot más nézőpontból szemléljük. Már az sokat jelent, hogy most együtt vagyunk és figyelünk egymásra." További nemzetközi együttműködés lehetőségét kínálta fel a szerb küldöttség. Belgrád legnagyobb múzeuma máris helyet ajánlott egy, a szabadkőművességről szóló kiállításnak 2008 júniusában, melyre várják más „B-betűs főváros" Budapest, Bukarest, Bratislava, Brüsszel részvételét is.

A Grand Orient de France nagymestere, G. M. Quillardet szerint a szabadkőművesek nagy erénye, hogy időn és téren túl megtalálják egymást és együtt dolgozhatnak. Francia vagyok - mondta, Párizs városából, de második hazám Lengyelország. A felvilágosodás viszont nem csak a franciáké, hanem a szerbeké, a románoké, a magyaroké, mindenkié, aki az eszméit magáénak vallja. Világosan el kell mondanunk, kik vagyunk, mit képviselünk. A szabadkőművesség nem valami sötét erő, üzletemberek és politikusok társasága, hanem szabad, gondolkodó emberek köre, akik lehetnek hívők vagy hitetlenek, szegények vagy gazdagok, de minden esetben becsületesek, harmonikusabb és bölcsebb életért dolgoznak. Hisszük: van lehetőség arra, hogy jobb társadalmat építsünk, páholyaink mindegyike egyfajta társadalmi laboratórium. Mit tehetünk ma? A páholyokban megtanuljuk megérteni a másikat. Eszközöket kapunk, hogy magunkat megismerjük és magunk fölé tudjunk emelkedni. Most, amikor a szélsőségek ismét előre törnek, a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a vallási türelmetlenség terjed, mi, szabadkőművesek az egyetértést, a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdetjük.

• 
  

Az EuroAstra Internet Magazin független, non profit hírportál. Anyagai közölhetőek és tárolhatóak sajtószemle rendszerekben, hirkeresőkben, könyvtári adatbázisokban., minden esetben hivatkozással.
...
Oktatási és tudományos célra hivatkozással az EuroAstra anyagai felhasználhatóak. Alapította Dr Pósvári Sándor San Francisco-ban 1995-ben (c) Johannes

GO-EST meghívó és sajtóanyag

hírek

Az alant közölt dokumentumokat adtuk ki, április elején a sajtó számára, háttéranyagként, a "GO-EST" konferencia kapcsán.

Közlemény a sajtó számára
KÖZLEMÉNY

Európai jelentőségű, Magyarországon egyedülálló konferenciát tartanak április 21-én Budapesten. A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület meghívására kelet-európai, valamint belga és francia szabadkőműves szervezetek vezetői, képviselői tanácskoznak a szabadkőművesség esélyeiről, lehetőségeiről napjaink megváltozott körülményei között. A találkozón jelen lesz Európa* legnagyobb –mintegy hatvanezer tagot számláló–, szabadkőműves szervezetének, a Francia Nagyoriensnek nagymestere, J-M. Quillardet is. A konferencia a tervek szerint közös közlemény kiadásával zárul.
Az esemény szervezői április 20-án, pénteken 14.45-kor sajtótájékoztatót tartanak.

* (helyesen Lalo hozzászólása nyomán : az európai kontinens)

Háttéranyag a sajtónak
A magyar szabadkőművesség története

A magyar szabadkőművesség kezdetei 1742-re nyúlnak vissza, első konfliktusa a hatalommal pedig 1785-re, amikor II. József rendeletben írta elő a páholyok rendőri felügyeletét. A szabadkőművesek soraiban olyan neves személyiségek tevékenykedtek, mint Kazinczy és Batsányi, Ady és Kosztolányi, Pulszky Ferenc és Wekerle Sándor, Benedek Elek és Benedek Marcell. A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend 1871-ben alakult. Első tiszteletbeli elnöke Kossuth Lajos, elnöke Türr István volt. Alapító tagjai között volt Klapka György és Andrássy Gyula. Alapítása után százhúsz évvel, 1991-ben a Csongrád Megyei Bíróság ismét nyilvántartásba vette (kulturális egyesületként), és engedélyezte törvényes működését. A Francia Nagyoriens 1992-ben – a múlt századi pátensét megerősítve – rendünket a korábbi Nagyoriens jogfolytonos utódjának ismerte el. A Magyarországi Nagyoriens a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik. Soraiban szívesen lát minden, elveivel egyetértő és cselekedni kívánó „szabad és jó erkölcsű” férfit. Páholyaiba ugyan kizárólag férfiakat vesz fel, de baráti kapcsolatokat ápol a Magyarországon tevékenykedő női és vegyes páholyokkal is.

A magyar szabadkőművesség első fénykora a 19. és 20. század fordulójára esik. Fontos szerepet játszott az egyházak szerepének visszaszorításáért folytatott polgárjogi küzdelmekben (a szekularizáció élharcosa volt). A nagyvárosi elszegényesedést azzal próbálta enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává vált. Nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése. A magyar polgárosodás felgyorsítását szorgalmazó értelmiségi elit is ott volt soraiban: például Ady Endrét a budapesti Martinovics Páholyba annak legendás főmestere, Jászi Oszkár vezette be.

A mozgalom magyarországi történetének sötét lapjait jelenti, hogy három ízben tiltotta be működését politikai diktatúra: 1919-ben Kun Béla, 1920-ban Horthy Miklós, majd 1950-ben Kádár János (még belügyminiszterként). 1956 után emigráns magyarok hozták létre Franciaországban a magyar nyelvű Martinovics Páholyt, amely mintegy jogfolytonosságot biztosított a korábbi és a rendszerváltás után ismét legitimmé váló magyar szabadkőművesség között. Két francia és két belga rend támogatásával született újra a Magyarországi Nagyoriens. Az újrakezdés korántsem volt könnyű, hiszen a szervezet felépítése csaknem a nulla pontról indult. Nem kis tehertételt jelentett az az 1919-ben kialakult s mindmáig élő, főként szélsőjobboldali, antiszemita forrásból táplálkozó előítélet, amely Magyarországon a szabadkőművességet a lehető legképtelenebb rágalmakkal sújtotta és sújtja.

Céljainkat ma is annak az emberbaráti, szakrális filozófiai hagyománynak szellemében igyekszünk megfogalmazni, melynek szellemiségét a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Jelenleg már hét páholyunk működik, s nemzetközi súlyunkat mutatja, hogy 1997-ben az Európai Térség Szabadkőműveseinek nemzetközi szervezete Budapesten fogalmazta meg alapító nyilatkozatát. 2002-ben Európa valamennyi rendjének képviselői Keszthelyen velünk ünnepelték újraalapításunk tizedik évfordulóját. Jelenleg régiónk román, lengyel, cseh, szlovák és szerb testvérpáholyainak képviselőivel kívánunk eszmét cserélni arról, hogy e térség szabadkőművessége milyen válaszokat adjon a XXI. század új kihívásaira. Különösen sokat várunk a hozzánk hasonló helyzetben levő román rend küldöttségétől, amelyben a marosvásárhelyi magyar páholy tagjai is részt vesznek. Tanácskozásunkat megtiszteli jelenlétével a Franciaországi Nagyoriens (Grand Orient de France), az európai kontinens legnagyobb szabadkőműves szervezetének elnöke is.

Sajtószemle 2007.04.21. NOL (Népszabadság)

NOL
http://nol.hu/cikk/443634/

Divatos titkok és rejtélyek
Szabadkőműves konferencia Budapesten

Népszabadság • Rab László • 2007. április 21.

A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület több kelet-európai, belga és francia szervezettel közös konferenciát tart ma Budapesten. A tanácskozáson a szabadkőművesség esélyeiről, lehetőségeiről lesz szó. A találkozó vendége lesz a legnagyobb európai szabadkőműves szervezet, a 60 ezer tagot számláló Francia Nagyoriens nagymestere, G. M. Quillardet is.

...
...
Rab László

A cikk teljes közléséhez engedélykérésemre a következő választ kaptam a Népszabadságtól:

A cikk újraközlése teljes szöveggel jogdíjköteles. Ha a figyelmet kívánják felhívni, létesítsenek link-kapcsolatot a NOL-oldalra, azt ingyenesen megtehetik.

Üdvözlettel

Mészáros Julianna

archívumvezető

(mondjuk, a cikkhez az anyag nagyrészét tőlünk kapták, de igaz, hozzájárultak néhány hibával a cikk izgalmassá tételéhez.)