Öt mester

A magyar szabadkőművesség legrégebbi hagyományokkal rendelkező páholya a Martinovics Ignácról elnevezett páholy a közelmúltban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A Jászi páholy névadója, Jászi Oszkár volt korábban a Martinovics páholy főmestere. Öt közismert művész közös kiállításán állított emléket Martinovics Ignácnak.

Több szempontból is rendhagyó kiállításnak adott otthont a budapesti Boltíves Galéria. Öt kiváló, kortárs művész mutatta be egy téma köré csoportosított alkotásait, és ezek mellett mindegyiküknek még néhány más műve is helyet kapott a tárlaton.

P. Szűcs Julianna művészettörténész, egyetemi tanár

P. Szűcs Julianna művészettörténész, egyetemi tanár megnyitó beszédében utalt arra, hogy Magyarországon sosem volt tartósan legitim, a kételkedő szabadgondolkodás. A Habsburg abszolutizmus és az utánuk következő rendszerek is mind, következetesen és konokul tiltották a vallások, osztályok, kasztok fölött átívelő eszmék terjedését, Martinovicstól kezdődően egészen a huszadik század végéig. A klasszikus avantgárd, a tiszta forrásból táplálkozó művészi modernizmus sorsa is ez volt. Valahogy mindig úgy alakult, hogy a totalitárius rendszerek heves ellenszenvet éreztek az ilyen művek és alkotóik iránt, a demokráciák pedig –tehetségükhöz mérten – támogatták a szabad formaalakítás kezdeményezőit.

Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész

Talán mi hihetünk ebben a mostani jelenben. A kiállított művek többsége Martinovicsnak állít emléket, a bemutatott, sokszorosított grafikák, autonóm alkotások, plasztikák a tiszta modernizmus eszközeivel élnek. Mindegyik – az alkalomhoz méltóan – különlegesen pedáns technikával hozta létre a mértékadó művészetet. Pedig az öt alkotó kultúrája, élményanyaga, életkora is igen különböző. A rangidős, Papp Oszkár, a természetelvű festészettől hosszú utat járt be, míg dús anyagkísérleteinek eredményeként a világegyetem absztrakt törvényeit tömörítette kristályszerkezetű kompozíciókba.

Őt a Párizsból vissza-visszaszökdöső Konok Tamás követi, aki vonalakkal kimért arányrendszerének szabad gyakorlása kedvéért hagyta maga mögött a „magyar ugart”. Ám aztán egyetemes tanulságokkal elvegyülve mégis csak egy magyar példa, a Kassák Lajosé segítse őt újra kiválni a kiválók között. Kilár Istvánnak hiba volt izmosan figuratív iskolája, igazi párizsi világpolgár lett. Szobrászata és grafikáin áttűnő klasszikus formarendje a jelekig egyszerűsített, végső igazság megragadásában csak addig érdeke, míg a fanyar kompozíciót és a kényes egyensúlyt nem támadja semmiféle doktriner erőszak.

Végh András a „nagy generáció” gyermeke. Bár anyanyelve a lázadás és választott formanyelve a lobogás, de igazán akkor érzi otthon magát, ha gáttalan indulatának határt szab egy isteni háromszög, gyök- és törtjelekkel kombinálva, egy felséges, vörös korong, uralkodó pozícióban és az írás, ami híd, múlt és jövő között.

Roskó Gábor, a legfiatalabb, átváltozó művészete már a posztmodern korát idézi, de őrzi még a régi, az igazi avantgárdot is. Úgy lebeg a figuratív és a nonfiguratív elemek között, mint aki pontosan tudja: a határ nem ott húzódik, ahol a hajdani gondolatrendőrség azt sejteni vélte. Az ő temploma játékból és fantáziából, humorból és hagyományból épül. Az ügy komolyságához illően ezúttal egy dadaista retorta és egy rügyező teáskanna liezonját mutatja meg például, igen magától értetődően. Hiszen a forma szabad, az elemek egyenlőek, a motívumok testvériesülnek. Végül is ebben hittek a nagy elődök is.

A kiállítás a Boltíves Galériában (Budapest, VI. Podmaniczky u. 41.) november 11-ig látható, ahol az alkotók – Martinovics Ignác tiszteletére elkészített – számozott és aláírt grafikai albuma is megvásárolható. A mappa külön értékét adja, hogy a művészek között kettő Kossuth-díjas, kettő Munkácsy-díjas, egy pedig a Párizsi Biennálé győztese.

(fotó: Kovács Krisztina)

A kiállításról bővebb információ a Boltíves Galéria honlapján a kiállítást ismertető oldalon olvasható. :

Forrás: www.utazonet.hu

Az MNO új nagymestere dr. Révay András

2010. október 16-án a Magyarországi Nagyoriens megtartotta szokásos éves Konventjét.
A Rend minden évben demokratikus módon választja meg vezetőjét, ezúttal dr. Révay András személyében találta meg Nagymesterét.

Forrás: nagyoriens.hu

Beszélgetés a szabadkőművességről, PÉCS

November 12-én, Pécsett, a Várfal vendéglő Kafka klubjában a Magyarországi Nagyoriens nagymesterével beszélgethettek az érdeklődők. Családias hangulatban szó került a szabadkőművesség céljairól, arról, hogy ki és miért válik szabadkőművessé, valamint a szervezet működéséről. Az est legvidámabb pillanatait a szabadkőművesek világhatalomra törekvésével kapcsolatos kérdés váltotta ki, melyet az amerikai elnökök és az angol uralkodók szabadkőműves tevékenységéről szóló diskurzus követet.
Az est ezután kötetlen borozgatással folytatódott.

AACEE Bécs, Európa

AACEE avagy AAECE magyarul: Kelet- és Középeurópai Adogmatikus egyesület.
Itt minden szó magyarázatra szorul.

Kelet- és Közép- valójában Románia, Magyarország, Ausztria szabadkőműves szervezetei által alapította egyesület, melyhez most a lengyelek is csatlakoztak.

Adogmatikus? Gyakorlatilag olyan szervezet, mely minden dogmát elutasít. Ez a gondolat és a szólás szabadsága.

Egyesület. Olyan civilek összessége, akik politikai pártoktól függetlenül állnak ki saját elveikért.

Európai. Európa vagyunk. Európa országaiban élünk polgárként, demokrataként. Európa gondolatát terjesztjük, régiónk lehetőségeiről szólunk, arról, hogy az emberek közösséget érezzenek, függetlenül attól, milyen nyelvet beszélnek, melyik országból jöttek.

A különbözőség a gazdagságunk.

AAECE 2009.október 3. Bécs

„Felvilágosodás, nyelvújítás, szabadkőművesség”

„Felvilágosodás, nyelvújítás, szabadkőművesség” címmel rendezett konferenciát a Magyarországi Nagyoriens Egyesület 2009. október 2.-án.

A Kazinczy év alkalmából megrendezett eseményt Márton László író, műfordító nyitotta meg. Megnyitójában megemlékezett Kazinczy Ferencről, mint íróról, költőről, a magyar nyelv megújításának vezéralakjáról, s mint szabadkőművesről.
Márton László a bevezetőben említést tett a jakobinus eszmékről, Martinovicsról, a felvilágosodás korszakáról és az ehhez kapcsolódó szabadkőműves meggyőződésről, valamint a legrégebbi magyar – 101 esztendeje alakult – Martinovics Szabadkőműves Páholyról is.

A konferencián előadást tartott Hegedűs Béla, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és Szentpéteri Márton, egyetemi docens. Az előadásokban a hallgatóság képet kaphatott Kazinczyról, a korszakról, a kor irodalmáról, a kor szabadkőműves gondolatairól.
Az előadók megemlékeztek Kazinczy „Fogságom naplója” című művéről, és Kazinczynak a szabadkőművességgel való kapcsolatáról.
Az előadásokat, a - Márton László szerkesztette - „Iskolája az emberi szívnek” című szabadkőműves irodalmi antológiából származó alkotások, versek tették színessé, jól érthetővé. A műveket Hegedűs D. Géza, Kossuth díjas színművész interpretálta.

Az eseménynek az MTA Illyés Gyula archívumának díszterme adott otthont.